Multi Level Marketing | Miért próbáltam meg? | Miért hagytam ott kis idő után?

Sziasztok, üdvözöllek Titeket az oldalamon! 

Ez most egy rendhagyó bejegyzés lesz a blogomban, mert ilyen jellegű cikk még nem íródott nálam. Szeretném Veletek megosztani az én személyes tapasztalataimat a network marketinggel kapcsolatosan. Miért kezdtem bele egy évvel ezelőtt, és viszonylag rövid időn belül miért hagytam abba? Ha ez érdekel Titeket, akkor olvassatok tovább. 👇

\ TAPASZTALATAIM A NETWORK MARKETINGGEL KAPCSOLATBAN /

Első körben azt szeretném leszögezni, hogy ez kizárólag az én szubjektív véleményem és tapasztalatom. Rengetegen vannak, akiknek ez a munka nagyon jól megy és kiválóan megélnek belőle. Azt gondolom, erre születni kell, és akkor tudsz jó lenni ebben a szakmában, ha megvan benned az a bizonyos értékesítői véna is. Szóval, ha Te éppen ezzel foglalkozol, és pozitív tapasztalataid vannak, akkor én sok sikert kívánok és remélem, hogy minden álmodat meg tudod valósítani! 😊 Illetve az is tény, hogy én egy adott cégnél szereztem tapasztalatokat. Nem zárom ki, hogy más ilyen jellegű cégnél másképp mennek a dolgok. 

Na de vissza az én sztorimhoz, ami ott kezdődik, hogy a 2020 elején kialakult járványhelyzet miatt én is home office pozícióba kényszerültem. Amiért egyébként hálás vagyok, mert így megmaradhatott a munkám és anyagilag sem kerültem rosszabb helyzetbe. Viszont egy idő után nálam is elkezdtek kijönni a bezártság jelei: motiválatlan lettem, haszontalannak és ingerszegénynek éreztem az életemet, illetve volt egy erős érzésem azzal kapcsolatosan, hogy ennek már sosem lesz vége. 

Pár hónap után elkezdtem azt érezni, hogy az itthon elvégzett munka már nem ad elég motivációt és kihívást, emiatt kerestem valami alternatívát, amit munka mellett is tudok csinálni. Egy szeptemberi napon írt rám egy lány azzal kapcsolatosan, hogy ő is egy MLM cégnél tevékenykedik, van-e kedvem körbe nézni a csoportokban? Persze igent mondtam, mert alapvetően is kíváncsi voltam a cégre és a termékekre. Amit a csoportokban láttam, az szimpatikus volt, illetve a termékeket is szívesen kipróbáltam volna, emiatt úgy döntöttem, hogy elindulok, mint üzletépítő, és meglátjuk, mi forr ki belőle. 

Mint tudjuk, ezek a cégek a szabad életet hirdetik: a kötetlen munkaidőt, a korlátlan pénzkeresést, illetve azt, hogy a céljaid megvalósításához csak ez az egy eszköz van a világon. Elsőre nekem nem is volt problémám sem a cég üzletpolitikájával, sem magával a rendszerrel. Viszont pár hét alatt elkezdett körvonalazódni bennem, hogy talán rosszul döntöttem. Ahogy telt az idő, egyre több olyan dolog jött velem szembe, amiről az elején nem volt szó, emiatt átverve éreztem magam. 

Bár azt hirdetik, hogy napi 2-3 óra munkával fel lehet építeni ezt az üzletet, azért ez merőben túlzás. Rengeteg szabadidőmet felélte az, hogy a munkafolyamatokat végeztem és mellette persze próbáltam a mentorprogramot is elsajátítani, ami még több időt elvett. És ha már a munkafolyamatokat említem, nekem ezek sem voltam testhezállóak. Ehhez a munkához elképesztően extrovertáltnak kell lenni. Megnyílni a közönséged előtt, és a legbensőbb dolgokat is megosztani magadról, ami lássuk be, nem egyszerű és nem is biztos, hogy helyénvaló. A folyamatos és kötelező kapcsolatfelvétel, az emberek visszakeresése és a napi szintű posztolgatás nekem rendkívül kényelmetlen volt, egy idő után megutáltam az egész folyamatot. 

Az egyetlen pozitívum az volt a networkerként eltöltött 6 hónapom során, hogy a cég termékei valóban szuperek voltak. Rengeteg szépségápolási- illetve étrendkiegészítő terméket kipróbáltam - többet még a mai napig is használok -, és alapvetően bejöttek nekem. Volt több olyan termék, ami megérte az árát, viszont voltak olyanok is, amiknek az árain csak pilláztam. És itt jön a következő nagy gondom, méghozzá az, hogy bizonyos mértékű saját fogyasztást generálni kellett. Mivel a termékek nagy része rendkívül tartós és nem kell minden hónapban megvásárolni, egy idő után nehezen jött össze a saját vásárlás, illetve nem is mindig volt rá keret (ami kb. 70-80 ezer lett volna havonta). Nyilván az ember be tudja vonni a családját, barátait, de ha pl. úgy vagytok, mint én, hogy a család és a baráti kör nem fogyaszt terméket, akkor ez is egy nehézség. 

Ami viszont a végső lökést adta azzal kapcsolatosan, hogy befejezzem ezt az egészet, az az volt, hogy egy idő után kifordultam önmagamból. Hajtott a teljesítési kényszer, de semmi eredményt nem láttam. Ez frusztrálttá és idegessé tett, ami kihatott a munkámra, a párkapcsolatomra, az emberekkel való viszonyomra, a mentális egészségemre. Konkrétan engem annyira taccsra tett az, hogy nem haladok előre (mert én eléggé maximalista vagyok, és nehezen viselem, ha valamit nem tudok megugrani), hogy az életminőségem kezdett romlani: nem tudtam aludni, lebetegedtem, állandóan stresszes voltam stb. Egy idő után annyira elviselhetetlen lettem, hogy Anyukám leült velem beszélgetni erről. Azt tanácsolta, ha nem vagyok boldog, akkor ne csináljam így tovább és változtassak. A férjemnek ugyanez volt az álláspontja. Így kis hezitálás után 6 hónappal az indulásom után úgy döntöttem, hogy egyik napról a másikra magam mögött hagyom ezt az egészet (április óta nem dolgozom ebben). 

Ez volt a legjobb döntés, amit hozhattam. Pár nap alatt elkezdtem visszatérni a rendes kerékvágásomba, újra a hobbijaimnak is tudtam időt szentelni. Több energiám és kapacitásom jutott a férjemre, a családomra, a háztartásunkra és önmagamra is. Most már több, mint fél éve nem vagyok benne a rendszerbe, és ennél boldogabb nem is lehetnék. Egyébként több olyan lánnyal is összehozott az élet (Instán egymásra találtunk), akik ugyanennél a cégnél pontosan ugyanúgy jártak, mint én. Ezek a visszajelzések mindig megerősítenek abba, hogy ez nem az én utam. Ettől függetlenül, ha bárki magáénak érzi ezt a szakmát, és szeretné megpróbálni, én senkit nem tántorítok el. A saját tapasztalataim leírásával kicsit az is volt a célom, hogy aki esetleg hasonló cipőben jár, egy kis megerősítést kapjon, hogy nem benne van a hiba! Nagyon sok út létezik az életben, rengeteg lehetőség és opció arra, hogy a céljainkat megvalósítsuk és boldog életet éljünk. Ha Te is úgy érzed, hogy Neked ez nem pálya, akkor ne érezd rosszul magad és ne félj váltani. 😊

Ennyit szerettem volna Nektek elmesélni arról, hogy én hogyan éltem meg a networker szakmát. Remélem, hogy tudtam egy kis segítséget nyújtani azoknak, akik hasonló gödörben vannak esetleg, mint én voltam fél éve. A cég nevét direkt nem szerepeltettem, de ha valaki kíváncsi rá, privátban szívesen mesélek bővebben is erről a témáról. 

Ha tetszett a cikk, egy like-al tudjátok jelezni felém. Megtaláltok a különböző platformokon: a Facebookon, a Pinteresten és az Instagramon. Ezen kívül Mindenkit szeretettel várunk a blogos csoportunkban.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések