Úti célunk: Málta | 1. nap | Mellieha Bay
Sziasztok!
Vágjunk neki a máltai élménybeszámolónak az első nap eseményeivel. Irány ⭆
Egy napsütéses kedd reggel vágtunk neki a nyaralásunknak, kicsivel délután 1 óra előtt indult a repülő. Az út 2 órát vett igénybe, utána a reptéren várt minket a telepített idegenvezető, aki egy magyar hölgy volt. Miután összegyűlt a csoport, transzfer busszal raktak ki minket a szállodáinknál, ez bő 1 órába telt. Utána még tartott a hölgy egy "eligazítást", így tulajdonképpen a boltok feltérképezésén illetve a szükséges piperék, tisztítószerek és vizek megvásárlásán kívül másra már sem időnk sem kedvünk nem volt, csak vacsorázni mentünk el a Granny's nevű étterembe, ami a fősétányon található és teljesen megfizethető áron ettünk nagyon finom ételeket - egészen pontosan polipragut körettel illetve tejszínes, gombás, töltött tortellinit. Üdítővel és borravalóval együtt kb. 25 eurót fizettünk, ami szerintem elég baráti egy üdülőhelyhez képest. Másnap, azt nem mondanám, hogy újult erővel (ennek okára az előző bejegyzésben kitértem), de nekivágtunk a városunk, Bugibba felfedezésének és kitűztük célul Mellieha Bayt, mert mindenképpen strandolni szerettünk volna, és ott található Málta legszebb homokos strandja. Egy kedves ismerősünk éppen előttünk volt Máltán, és minden fontosabb buszvonalat leírt nekünk, így csak a busz pályaudvart kellett megtalálnunk és kiválasztanunk a megfelelő buszt, ami elvisz Melliehába. Szerencsére a pályaudvar a szállodánktól 5 perc sétára volt, így nem kellett sokat gyalogolnunk. Rögtön megvettük a kis fülkében a heti bérletünket, ami egy plasztikkártya volt és 21 euróba került fejenként. Hamarosan megérkezett a busz, ami tömve volt emberekkel, pont a délelőtti csúcsidőt fogtuk ki. Az út körülbelül 40 perc volt, de hamar megtaláltuk a strandot, mert rengeteg napernyő volt kitéve és pont a strand mellett tett le a busz csak az út másik oldalán. Ez a strand igazi tengerparti feelinget ad a látogatók számára: homokos part, azúrkék tenger, parti büfé és vízi mentő pavilon. 😍😍 Persze rögtön a víz felé vettük az irányt, ami nagyon kellemes, 27-28 fokos volt és gyönyörű! Tulajdonképpen délután 3 óráig csak áztattuk magunkat, ivószüneteket és naptej partikat tartva közben. 😃 Ezután úgy döntöttünk, kicsit körbenézünk a városban, így elindultunk a sétányon és tettünk egy kisebb kört a strandon. Találtunk egy eldugott partszakaszt, ahol néhány ember úszkált és a parton volt egy hatalmas hajóroncs illetve egy romos épület, ami - mint utóbb kiderült - egy halászati múzeum lehetett, de éppen nem volt nyitva, így nem tudtunk belesni sem. Az épület mellett - és egyébként mindenhol a szigeten - végig hatalmas kaktuszok és számunkra ismeretlen, gyönyörű növények növögettek. Sétánk végére érve hazafelé vettük az irányt, ismét 40 perc busszal és a vacsorán kívül mást már nem is terveztünk arra a napra. A vacsorahelyszínünk ezen az estén egy olasz étterem volt, a Tal Pjazza. Mindketten tenger gyümölcsei tésztát ettünk, és rendkívül finom volt, főleg, hogy házi tésztából készült, és a tengeri herkentyűk frissek, jól elkészítettek voltak! Körülbelül itt is 25-30 eurót fizettünk mindennel együtt, és eldöntöttük, hogy ebbe az étterembe még visszajövünk legalább egyszer! Vacsi után még sétáltunk egy kicsit a parton aztán betértünk egy "balkáni boltba", ahol eredetileg vizet szerettünk volna venni, de végül is harapnivalót is vásároltunk, mert rengeteg olyan termék volt a boltban, ami Magyarországon nincs forgalomban. És ezután a kasszánál jött a meglepetés...egy magyar lányba botlottunk, aki kicsit még mesélt a helyről és arról, hogy elég sok magyar él és dolgozik Máltán. Ezen nagyon meglepődtünk, de a fennmaradó napokban mi is több helyen találkoztunk magyarokkal. Volt, ahol ránk köszöntek, amikor meghallották, hogy magyarul beszélünk és volt egy magyar pincér srác is az egyik étteremben. Mindenhol kedvességet és segítőkészséget tapasztaltunk, bár ez igaz volt a máltaiakra is! 😊
Ez a szerdai nap nem volt túlságosan eseménydús, igazából még csak ismerkedtünk a hellyel, de mindenképpen remek emlék maradt a strand és eldöntöttük hogy a nyaralás hátralévő részében még biztosan ellátogatunk oda!
Holnap ismét jelentkezek a második nappal, ami a leghosszabbra és legfárasztóbbra sikerült. Kipurcantunk az tuti, de megérte. Holnap olvashatjátok, hogy miért! 😊
\ A cikk NEM tartalmaz szponzorált tartalmat! /
Vágjunk neki a máltai élménybeszámolónak az első nap eseményeivel. Irány ⭆
\ MELLIEHA BAY /
Egy napsütéses kedd reggel vágtunk neki a nyaralásunknak, kicsivel délután 1 óra előtt indult a repülő. Az út 2 órát vett igénybe, utána a reptéren várt minket a telepített idegenvezető, aki egy magyar hölgy volt. Miután összegyűlt a csoport, transzfer busszal raktak ki minket a szállodáinknál, ez bő 1 órába telt. Utána még tartott a hölgy egy "eligazítást", így tulajdonképpen a boltok feltérképezésén illetve a szükséges piperék, tisztítószerek és vizek megvásárlásán kívül másra már sem időnk sem kedvünk nem volt, csak vacsorázni mentünk el a Granny's nevű étterembe, ami a fősétányon található és teljesen megfizethető áron ettünk nagyon finom ételeket - egészen pontosan polipragut körettel illetve tejszínes, gombás, töltött tortellinit. Üdítővel és borravalóval együtt kb. 25 eurót fizettünk, ami szerintem elég baráti egy üdülőhelyhez képest. Másnap, azt nem mondanám, hogy újult erővel (ennek okára az előző bejegyzésben kitértem), de nekivágtunk a városunk, Bugibba felfedezésének és kitűztük célul Mellieha Bayt, mert mindenképpen strandolni szerettünk volna, és ott található Málta legszebb homokos strandja. Egy kedves ismerősünk éppen előttünk volt Máltán, és minden fontosabb buszvonalat leírt nekünk, így csak a busz pályaudvart kellett megtalálnunk és kiválasztanunk a megfelelő buszt, ami elvisz Melliehába. Szerencsére a pályaudvar a szállodánktól 5 perc sétára volt, így nem kellett sokat gyalogolnunk. Rögtön megvettük a kis fülkében a heti bérletünket, ami egy plasztikkártya volt és 21 euróba került fejenként. Hamarosan megérkezett a busz, ami tömve volt emberekkel, pont a délelőtti csúcsidőt fogtuk ki. Az út körülbelül 40 perc volt, de hamar megtaláltuk a strandot, mert rengeteg napernyő volt kitéve és pont a strand mellett tett le a busz csak az út másik oldalán. Ez a strand igazi tengerparti feelinget ad a látogatók számára: homokos part, azúrkék tenger, parti büfé és vízi mentő pavilon. 😍😍 Persze rögtön a víz felé vettük az irányt, ami nagyon kellemes, 27-28 fokos volt és gyönyörű! Tulajdonképpen délután 3 óráig csak áztattuk magunkat, ivószüneteket és naptej partikat tartva közben. 😃 Ezután úgy döntöttünk, kicsit körbenézünk a városban, így elindultunk a sétányon és tettünk egy kisebb kört a strandon. Találtunk egy eldugott partszakaszt, ahol néhány ember úszkált és a parton volt egy hatalmas hajóroncs illetve egy romos épület, ami - mint utóbb kiderült - egy halászati múzeum lehetett, de éppen nem volt nyitva, így nem tudtunk belesni sem. Az épület mellett - és egyébként mindenhol a szigeten - végig hatalmas kaktuszok és számunkra ismeretlen, gyönyörű növények növögettek. Sétánk végére érve hazafelé vettük az irányt, ismét 40 perc busszal és a vacsorán kívül mást már nem is terveztünk arra a napra. A vacsorahelyszínünk ezen az estén egy olasz étterem volt, a Tal Pjazza. Mindketten tenger gyümölcsei tésztát ettünk, és rendkívül finom volt, főleg, hogy házi tésztából készült, és a tengeri herkentyűk frissek, jól elkészítettek voltak! Körülbelül itt is 25-30 eurót fizettünk mindennel együtt, és eldöntöttük, hogy ebbe az étterembe még visszajövünk legalább egyszer! Vacsi után még sétáltunk egy kicsit a parton aztán betértünk egy "balkáni boltba", ahol eredetileg vizet szerettünk volna venni, de végül is harapnivalót is vásároltunk, mert rengeteg olyan termék volt a boltban, ami Magyarországon nincs forgalomban. És ezután a kasszánál jött a meglepetés...egy magyar lányba botlottunk, aki kicsit még mesélt a helyről és arról, hogy elég sok magyar él és dolgozik Máltán. Ezen nagyon meglepődtünk, de a fennmaradó napokban mi is több helyen találkoztunk magyarokkal. Volt, ahol ránk köszöntek, amikor meghallották, hogy magyarul beszélünk és volt egy magyar pincér srác is az egyik étteremben. Mindenhol kedvességet és segítőkészséget tapasztaltunk, bár ez igaz volt a máltaiakra is! 😊
Ez a szerdai nap nem volt túlságosan eseménydús, igazából még csak ismerkedtünk a hellyel, de mindenképpen remek emlék maradt a strand és eldöntöttük hogy a nyaralás hátralévő részében még biztosan ellátogatunk oda!
Holnap ismét jelentkezek a második nappal, ami a leghosszabbra és legfárasztóbbra sikerült. Kipurcantunk az tuti, de megérte. Holnap olvashatjátok, hogy miért! 😊
És most jöjjenek a fotók:
Ha tetszett, akkor tartsatok velem holnap is!
Szép estét! 😘😘
\ A cikk NEM tartalmaz szponzorált tartalmat! /
Megjegyzések
Megjegyzés küldése