Úti célunk: Málta | 2. nap | Marsaxlokk és Valletta
Üdvözlök újra Mindenkit!
Folytatnám az élménybeszámolót a 2. nappal. Következzen:
Máltára érkezésünk után készítettünk egy útitervet, amin leírtuk, hogy melyik nap hova szeretnénk menni. Természetesen nem egészen úgy történt minden, mint ahogy rögzítve lett, mert közben jöttek újabb ötletek, programlehetőségek. Második napra mindenképpen kirándulást terveztünk, így Marsaxlokk felé vettük az irányt, ami egy kisebb halászvároska Málta dél-nyugati részén. Az út elég sok időt vett igénybe, mert először el kellett buszoznunk Vallettába, ami kb. 1 óra volt, és onnan tovább egy másik busszal még 30-35 perc. A busz a tengerparti sétány feletti utcában tett le, és először eléggé kihaltnak tűnt az egész település, aztán leértünk a főtérre, és egyből a nyüzsgés kellős közepén találtuk magunkat. Pár infó Marsaxlokkról: a városka megélhetését alapvetően a halászat biztosította fennállása óta. A turisták özönlése miatt mára ez kiegészült a turizmussal, ugyanis Marsaxlokk az eredeti formájában fennmaradt kikötőjével és színes csónakjaival Málta egyik legnépszerűbb látványossága, illetve ez a város ad otthont Málta legújabb erőművének is. Málta belföldi halellátásnak jelentősebb része még ma is az itt élő halászoktól származik, vasárnaponként a helyi kikötőben halpiac nyitja meg kapuit. És ha már piac...minden nap a tengerpart mentén városi piacot tartanak az itt élők. Rengeteg stand várja az oda látogatókat. Egészen színes a kapható termékek palettája, ugyanis az olcsó termékektől egészen a méregdrága ékszerekig MINDENT lehet kapni. Nekem legjobban a fűszeres stand tetszett, ahol be is szereztem egy zacskó ottani, házi chilipaprika őrleményt, viszonylag jó áron:1,80 euróba került. Végigsétáltunk a tengerparton (a főtéren lévő templom a városka legszebb látnivalója), és beültünk a temérdek étterem egyikébe ebédelni. Sokkal drágábbra számítottam, megmondom őszintén. A két hatalmas haltálért és 2 üdítőért 30 eurót fizettünk borravalóval együtt. 2,5 óra eltöltése után úgy döntöttünk, hogy megkeressük a buszmegállót és visszautazunk Vallettába. A buszon megbeszéltük, hogy ha már úgyis a fővárosban szállunk át, akkor a vallettai kirándulást is megejtjük még aznap - mert még csak délután 1 óra volt -, így akkor felszabadul az arra szánt másnap, és esetleg el tudunk menni majd strandolni ahelyett. Amikor letett minket a busz Vallettában, először azt sem tudtuk, hogy merre induljunk, ezért a katedrális felé vettük az irányt. Útközben átmentünk egy gyönyörűen kivitelezett emlékparkon, ami el volt kerítve, és bent mindenhol szökőkutak, és híres, máltai emberek szobrai voltak elhelyezve. A katedrális külső megtekintése után a vár felé indultunk. Az óvárosban mindenhol gyönyörű, 18. századi épületek álltak. A legtöbb már romosabb állapotban, de a maga formájában úgy is tündökölt. Mint minden óvárosban: rengeteg étterem, üzlet és kávézó, valamint csak úgy random módon két épület között egyszer csak egy templom. Ezt a dolgot egyébként több helyen tapasztaltuk Máltán. 😃 Az óváros végére érve elértünk a St. Elmo erődhöz, ami az egyik leghíresebb Vallettában. Sajnos bemenni nem tudtunk, mert éppen átépítés alatt áll, de körbejártuk, és tőle 10 perc sétára elértük a harangtornyot illetve a kikötőt. Onnan meseszép kilátást csodálhattunk meg, a nyílt tengert. 😍😍 A kikötőből éppen akkor indult egy 9-10 emeletes, monumentális hajócsoda. Komolyan a szánk tátva maradt, hatalmas volt! Hasonlót egyetlen egyszer láttam ezelőtt, mégpedig tavaly Dubrovnikban a Quenn Elizabeth nevezetű, talán a világ egyik leghíresebb hajóját. Bár az még ennél is nagyobb volt. 😃 A felocsúdás után már nagyon fáradtnak éreztük magunkat az egész napos jövés-menéstől - ráadásul iszonyat meleg volt - és mivel már majdnem este 6 óra volt, elindultunk vissza a buszpályaudvar felé, ahol szerencsére nem kellett sokat várni a buszra, és ülőhelyet is találtunk. Újabb egy óra utazás után végre visszaértünk Bugibbába, de útközben több dolgot megfigyeltem: egyrészt rengeteg olyan hely volt Valletta és Bugibba között, amelyik úgymond lakatlan. Kilométereket jöttünk el úgy a busszal, hogy végig romos állapotban lévő, nem lakott házak voltak az út mentén. Másrészt képzeljétek, több helyen láttunk automata benzinkutat. Egy férőhelyes, ki van rakva az út szélére (akár egy bolt elé, akár egy lakóház elé), és működőképes. Be kell dobni pénzt az automatába, és annyi euróért ad üzemanyagot, amennyit beledobtak. Szerintem ez azért is jó ötlet, mert Máltán nem minden töltőállomás nonstop, így szükség esetén ezek segítségével akár éjszaka is lehet tankolni. Na de vissza az estéhez: tulajdonképpen annyira fáradtak voltunk, hogy már csak levonszoltuk magunkat a partra az előző esti olasz étterembe, gyorsan betoltunk 1-1 pizzát, és már mentünk is haza aludni. 😃😃
\ A cikk NEM tartalmaz szponzorált tartalmat! /
Folytatnám az élménybeszámolót a 2. nappal. Következzen:
\ MARSAXLOKK ÉS VALLETTA /
Máltára érkezésünk után készítettünk egy útitervet, amin leírtuk, hogy melyik nap hova szeretnénk menni. Természetesen nem egészen úgy történt minden, mint ahogy rögzítve lett, mert közben jöttek újabb ötletek, programlehetőségek. Második napra mindenképpen kirándulást terveztünk, így Marsaxlokk felé vettük az irányt, ami egy kisebb halászvároska Málta dél-nyugati részén. Az út elég sok időt vett igénybe, mert először el kellett buszoznunk Vallettába, ami kb. 1 óra volt, és onnan tovább egy másik busszal még 30-35 perc. A busz a tengerparti sétány feletti utcában tett le, és először eléggé kihaltnak tűnt az egész település, aztán leértünk a főtérre, és egyből a nyüzsgés kellős közepén találtuk magunkat. Pár infó Marsaxlokkról: a városka megélhetését alapvetően a halászat biztosította fennállása óta. A turisták özönlése miatt mára ez kiegészült a turizmussal, ugyanis Marsaxlokk az eredeti formájában fennmaradt kikötőjével és színes csónakjaival Málta egyik legnépszerűbb látványossága, illetve ez a város ad otthont Málta legújabb erőművének is. Málta belföldi halellátásnak jelentősebb része még ma is az itt élő halászoktól származik, vasárnaponként a helyi kikötőben halpiac nyitja meg kapuit. És ha már piac...minden nap a tengerpart mentén városi piacot tartanak az itt élők. Rengeteg stand várja az oda látogatókat. Egészen színes a kapható termékek palettája, ugyanis az olcsó termékektől egészen a méregdrága ékszerekig MINDENT lehet kapni. Nekem legjobban a fűszeres stand tetszett, ahol be is szereztem egy zacskó ottani, házi chilipaprika őrleményt, viszonylag jó áron:1,80 euróba került. Végigsétáltunk a tengerparton (a főtéren lévő templom a városka legszebb látnivalója), és beültünk a temérdek étterem egyikébe ebédelni. Sokkal drágábbra számítottam, megmondom őszintén. A két hatalmas haltálért és 2 üdítőért 30 eurót fizettünk borravalóval együtt. 2,5 óra eltöltése után úgy döntöttünk, hogy megkeressük a buszmegállót és visszautazunk Vallettába. A buszon megbeszéltük, hogy ha már úgyis a fővárosban szállunk át, akkor a vallettai kirándulást is megejtjük még aznap - mert még csak délután 1 óra volt -, így akkor felszabadul az arra szánt másnap, és esetleg el tudunk menni majd strandolni ahelyett. Amikor letett minket a busz Vallettában, először azt sem tudtuk, hogy merre induljunk, ezért a katedrális felé vettük az irányt. Útközben átmentünk egy gyönyörűen kivitelezett emlékparkon, ami el volt kerítve, és bent mindenhol szökőkutak, és híres, máltai emberek szobrai voltak elhelyezve. A katedrális külső megtekintése után a vár felé indultunk. Az óvárosban mindenhol gyönyörű, 18. századi épületek álltak. A legtöbb már romosabb állapotban, de a maga formájában úgy is tündökölt. Mint minden óvárosban: rengeteg étterem, üzlet és kávézó, valamint csak úgy random módon két épület között egyszer csak egy templom. Ezt a dolgot egyébként több helyen tapasztaltuk Máltán. 😃 Az óváros végére érve elértünk a St. Elmo erődhöz, ami az egyik leghíresebb Vallettában. Sajnos bemenni nem tudtunk, mert éppen átépítés alatt áll, de körbejártuk, és tőle 10 perc sétára elértük a harangtornyot illetve a kikötőt. Onnan meseszép kilátást csodálhattunk meg, a nyílt tengert. 😍😍 A kikötőből éppen akkor indult egy 9-10 emeletes, monumentális hajócsoda. Komolyan a szánk tátva maradt, hatalmas volt! Hasonlót egyetlen egyszer láttam ezelőtt, mégpedig tavaly Dubrovnikban a Quenn Elizabeth nevezetű, talán a világ egyik leghíresebb hajóját. Bár az még ennél is nagyobb volt. 😃 A felocsúdás után már nagyon fáradtnak éreztük magunkat az egész napos jövés-menéstől - ráadásul iszonyat meleg volt - és mivel már majdnem este 6 óra volt, elindultunk vissza a buszpályaudvar felé, ahol szerencsére nem kellett sokat várni a buszra, és ülőhelyet is találtunk. Újabb egy óra utazás után végre visszaértünk Bugibbába, de útközben több dolgot megfigyeltem: egyrészt rengeteg olyan hely volt Valletta és Bugibba között, amelyik úgymond lakatlan. Kilométereket jöttünk el úgy a busszal, hogy végig romos állapotban lévő, nem lakott házak voltak az út mentén. Másrészt képzeljétek, több helyen láttunk automata benzinkutat. Egy férőhelyes, ki van rakva az út szélére (akár egy bolt elé, akár egy lakóház elé), és működőképes. Be kell dobni pénzt az automatába, és annyi euróért ad üzemanyagot, amennyit beledobtak. Szerintem ez azért is jó ötlet, mert Máltán nem minden töltőállomás nonstop, így szükség esetén ezek segítségével akár éjszaka is lehet tankolni. Na de vissza az estéhez: tulajdonképpen annyira fáradtak voltunk, hogy már csak levonszoltuk magunkat a partra az előző esti olasz étterembe, gyorsan betoltunk 1-1 pizzát, és már mentünk is haza aludni. 😃😃
Következzenek a csodaszép fotók:
Marsaxlokk:
Valletta:
Holnap következik az újabb rész, ahol bemutatom Nektek a Máltai Nemzetközi Akváriumot! Tartsatok velem, ha kíváncsiak vagytok rá!
Szép estét Mindenkinek! 😊
\ A cikk NEM tartalmaz szponzorált tartalmat! /
Megjegyzések
Megjegyzés küldése