Úti célunk: Málta | 5. nap | Hajókirándulás | Comino Island
Sziasztok, üdvözlök Mindenkit!
A máltai nyaralásunk lassan de biztosan a végéhez közeledett, így megosztom Veletek az utolsó aktív napunk eseményeit is zárásként. Az előző bejegyzésben megemlítettem, hogy ez a vasárnapi nap tulajdonképpen az utolsó előtti napunk volt, de az utolsó napon már csak strandoltunk Melliehában, arról pedig már írtam bővebben az 1. nap eseményeinél. Tehát akkor következzen a sorozat utolsó része:
A hajókirándulás, mint program alapvetően szerepelt a terveink között, hiszen a Földközi-tengeren még egyikünk sem vett részt ilyen kiránduláson, sőt egyáltalán nem voltunk még soha a Földközi-tenger közelében sem. 😂😂 Ezért úgy voltunk vele, hogy ez kötelező eleme kell, hogy legyen a nyaralásunknak. Első este, amikor az idegenvezető Hölgy a fakultatív kirándulási lehetőségeket ismertette, akkor 57 euró/fő áron hirdettek egy hajókirándulást ebéddel Gozora illetve Cominora. Ezt az árat pofátlanul soknak ítéltük meg, ezért úgy döntöttünk, hogy inkább saját magunk keresünk majd valami kirándulást. Szerencsére pénteken ránk mosolygott a szerencse, ugyanis az esti séta közben egy pasi a párom kezébe nyomott egy kis füzetet, amin pont hajókirándulást hirdettek. A szálláson este átolvastuk, és kiderült, hogy 17 euró/fő áron kínálnak egész napos programot ebéddel egybekötve. Na rögtön lecsaptunk rá, a 34 euró azért mégiscsak jobban és reálisabban hangzott, mint a 114. Másnap megkerestük az egyik irodájukat, és le is foglaltuk a helyünket a vasárnapi turnusra. A lány, akinél bejelentkeztünk nagyon kedves volt, mindent elmondott: honnan indul a hajó, mi a hajó neve, hányra kell ott lennünk a kikötőben stb. Ki is fizettük nála az összeget, és a nyugtával kellett mennünk vasárnap reggel a kikötőbe, ahol a másik irodájuk volt, és ahol a karszalagokat is megkaptuk a nyugtáért cserébe. 11 órakor volt papíron az indulás, de annyian voltunk, hogy csak negyed 12-kor tudtunk felszállni. A párom kicsit tolakodott (nem parasztságból, hanem azért, mert ott mindenki ezt csinálja), hogy előbb be tudjunk szállni és legyen normálisan helyünk. Úgy döntöttünk, hogy nem megyünk fel a második emeletre, hanem maradunk lent a hajó első emeletén, mert iszonyatosan meleg volt, és fent nem volt semmilyen árnyék. Letáboroztunk az egyik asztalhoz és hozzánk csapódott még egy angol házaspár két gyerkőccel, akik nagyon kedvesek és barátságosak voltak. A hajón korlátlan italfogyasztás volt, így annyit ittunk amennyit csak akartunk. Nyilván ez a vízre, a kólára és a narancslére vonatkozott, az alkoholért fizetni kellett volna, de nekünk tökéletes volt ez a három opció abban a nagy melegben. Körülbelül 1 óra utazás után bemondták a hangosba, hogy akinek piros és kék karszalagja van, az készüljön a kiszállásra, mert lassan megérkezünk Gozora. Mivel mi Cominora mentünk, és sárga karszalagunk volt, tovább utaztunk. A gozoi kikötőből való elindulás után mondták, hogy lehet menni ebédelni. Az ebéd hideg tésztasaláta volt zöldséggel és felvágottal. Szerintem meg lehetett enni, a párom szerint förtelmes volt. 😀😀 Újabb 20 perc és a kiadósnak azért nem nevezhető ebéd után megérkeztünk az úti célunkhoz, ami a "Kék lagúna" volt. Tulajdonképpen ezen a helyen semmilyen épület nem volt, csak egy kioszk, ahol ételt-italt lehetett venni, és mindenféle irányba el lehetett indulni strandolni. A hely egyszerűen gyönyörű volt: azúrkék tenger és mindenhol kisebb-nagyobb hajók. Kiderült, hogy itt szoktak kikötni a hajók pár órára, és szó szerint mindenhol lehet fürdeni: a hajók között, alatt, mellett és a kijelölt helyeken is. Mi elsétáltunk a tömegtől, és kerestünk egy nyugisabb helyett, ahol nagyjából csak 20-30 ember tartózkodott. Ez egy olyan "strand" volt, ahol nagy sziklákon lehetett a vízbe menni, illetve volt egy pár méteres partszakasz, ahol lassan mélyült kb. bokáig, utána be kellett lépni a vízbe egy kőre (ott már térdig ért a víz) és onnan rögtön a mély vízbe, ami nagyjából 3-4 méter mély lehetett. Ide kötelező hozni úszócipőt, mert nagyon sziklás, és a viselésével könnyebben elkerülhetjük a kisebb baleseteket!!! 3 órányi szabadidőnk volt a szigeten, így alaposak kiáztathattuk magunkat. 😊😊 Tulajdonképpen azon a helyen nem is lehet mást csinálni, csak fürdeni és úszkálni. Mi szuper jól éreztük magunkat és sajnáltuk, hogy 4 óra előtt kicsivel vissza kellett indulni a hajóhoz, mert 4 órakor indultunk vissza. Érdekes volt, mert azokat az utasokat, akiket kitettünk Gozon, nem vettük fel visszafele, így majdhogynem félig üres hajóval utaztunk vissza, és az út nem egész másfél órát tett ki. Kicsivel este fél 6 előtt érkeztünk a kikötőbe, így mondhatjuk, hogy valóban egész naposra sikerült a kirándulás. Nem mondanám egyébként fárasztónak, pont kellemesen fáradtunk el, és 17 euróért szerintünk nagyon megérte, hiszen benne volt a hajóút, az ebéd, a korlátlan italfogyasztás, az ingyenes wifi és a 3 óra szabadprogram a szigeten.
A hajó neve egyébként Captain Morgan volt. Bővebben az alábbi linken tudtok informálódni az irodáról, akik ezeket az utakat szervezik: http://www.captainmorgan.com.mt/home?l=1
\ A cikk NEM tartalmaz szponzorált tartalmat! /
A máltai nyaralásunk lassan de biztosan a végéhez közeledett, így megosztom Veletek az utolsó aktív napunk eseményeit is zárásként. Az előző bejegyzésben megemlítettem, hogy ez a vasárnapi nap tulajdonképpen az utolsó előtti napunk volt, de az utolsó napon már csak strandoltunk Melliehában, arról pedig már írtam bővebben az 1. nap eseményeinél. Tehát akkor következzen a sorozat utolsó része:
\ HAJÓKIRÁNDULÁS - COMINO - BLUE LAGOON /
A hajókirándulás, mint program alapvetően szerepelt a terveink között, hiszen a Földközi-tengeren még egyikünk sem vett részt ilyen kiránduláson, sőt egyáltalán nem voltunk még soha a Földközi-tenger közelében sem. 😂😂 Ezért úgy voltunk vele, hogy ez kötelező eleme kell, hogy legyen a nyaralásunknak. Első este, amikor az idegenvezető Hölgy a fakultatív kirándulási lehetőségeket ismertette, akkor 57 euró/fő áron hirdettek egy hajókirándulást ebéddel Gozora illetve Cominora. Ezt az árat pofátlanul soknak ítéltük meg, ezért úgy döntöttünk, hogy inkább saját magunk keresünk majd valami kirándulást. Szerencsére pénteken ránk mosolygott a szerencse, ugyanis az esti séta közben egy pasi a párom kezébe nyomott egy kis füzetet, amin pont hajókirándulást hirdettek. A szálláson este átolvastuk, és kiderült, hogy 17 euró/fő áron kínálnak egész napos programot ebéddel egybekötve. Na rögtön lecsaptunk rá, a 34 euró azért mégiscsak jobban és reálisabban hangzott, mint a 114. Másnap megkerestük az egyik irodájukat, és le is foglaltuk a helyünket a vasárnapi turnusra. A lány, akinél bejelentkeztünk nagyon kedves volt, mindent elmondott: honnan indul a hajó, mi a hajó neve, hányra kell ott lennünk a kikötőben stb. Ki is fizettük nála az összeget, és a nyugtával kellett mennünk vasárnap reggel a kikötőbe, ahol a másik irodájuk volt, és ahol a karszalagokat is megkaptuk a nyugtáért cserébe. 11 órakor volt papíron az indulás, de annyian voltunk, hogy csak negyed 12-kor tudtunk felszállni. A párom kicsit tolakodott (nem parasztságból, hanem azért, mert ott mindenki ezt csinálja), hogy előbb be tudjunk szállni és legyen normálisan helyünk. Úgy döntöttünk, hogy nem megyünk fel a második emeletre, hanem maradunk lent a hajó első emeletén, mert iszonyatosan meleg volt, és fent nem volt semmilyen árnyék. Letáboroztunk az egyik asztalhoz és hozzánk csapódott még egy angol házaspár két gyerkőccel, akik nagyon kedvesek és barátságosak voltak. A hajón korlátlan italfogyasztás volt, így annyit ittunk amennyit csak akartunk. Nyilván ez a vízre, a kólára és a narancslére vonatkozott, az alkoholért fizetni kellett volna, de nekünk tökéletes volt ez a három opció abban a nagy melegben. Körülbelül 1 óra utazás után bemondták a hangosba, hogy akinek piros és kék karszalagja van, az készüljön a kiszállásra, mert lassan megérkezünk Gozora. Mivel mi Cominora mentünk, és sárga karszalagunk volt, tovább utaztunk. A gozoi kikötőből való elindulás után mondták, hogy lehet menni ebédelni. Az ebéd hideg tésztasaláta volt zöldséggel és felvágottal. Szerintem meg lehetett enni, a párom szerint förtelmes volt. 😀😀 Újabb 20 perc és a kiadósnak azért nem nevezhető ebéd után megérkeztünk az úti célunkhoz, ami a "Kék lagúna" volt. Tulajdonképpen ezen a helyen semmilyen épület nem volt, csak egy kioszk, ahol ételt-italt lehetett venni, és mindenféle irányba el lehetett indulni strandolni. A hely egyszerűen gyönyörű volt: azúrkék tenger és mindenhol kisebb-nagyobb hajók. Kiderült, hogy itt szoktak kikötni a hajók pár órára, és szó szerint mindenhol lehet fürdeni: a hajók között, alatt, mellett és a kijelölt helyeken is. Mi elsétáltunk a tömegtől, és kerestünk egy nyugisabb helyett, ahol nagyjából csak 20-30 ember tartózkodott. Ez egy olyan "strand" volt, ahol nagy sziklákon lehetett a vízbe menni, illetve volt egy pár méteres partszakasz, ahol lassan mélyült kb. bokáig, utána be kellett lépni a vízbe egy kőre (ott már térdig ért a víz) és onnan rögtön a mély vízbe, ami nagyjából 3-4 méter mély lehetett. Ide kötelező hozni úszócipőt, mert nagyon sziklás, és a viselésével könnyebben elkerülhetjük a kisebb baleseteket!!! 3 órányi szabadidőnk volt a szigeten, így alaposak kiáztathattuk magunkat. 😊😊 Tulajdonképpen azon a helyen nem is lehet mást csinálni, csak fürdeni és úszkálni. Mi szuper jól éreztük magunkat és sajnáltuk, hogy 4 óra előtt kicsivel vissza kellett indulni a hajóhoz, mert 4 órakor indultunk vissza. Érdekes volt, mert azokat az utasokat, akiket kitettünk Gozon, nem vettük fel visszafele, így majdhogynem félig üres hajóval utaztunk vissza, és az út nem egész másfél órát tett ki. Kicsivel este fél 6 előtt érkeztünk a kikötőbe, így mondhatjuk, hogy valóban egész naposra sikerült a kirándulás. Nem mondanám egyébként fárasztónak, pont kellemesen fáradtunk el, és 17 euróért szerintünk nagyon megérte, hiszen benne volt a hajóút, az ebéd, a korlátlan italfogyasztás, az ingyenes wifi és a 3 óra szabadprogram a szigeten.
A hajó neve egyébként Captain Morgan volt. Bővebben az alábbi linken tudtok informálódni az irodáról, akik ezeket az utakat szervezik: http://www.captainmorgan.com.mt/home?l=1
Jöjjenek a fotók erről a csodaszép helyről:
 |
| A kikötői kilátás |
 |
A hajónk
|
 |
Gozo látképe a kikötőből
|
 |
Abszolút kedvenc fotó (tükröződés a hajón)
|
 |
| Comino, Blue Lagoon |
Ezennel a végére értem a nyaralásos sorozatnak. Remélem tetszett Nektek, és legalább annyira élvezettel olvastátok, mint ahogyan én megírtam. 😊😊
Összességében, ha a nyaralás egészét kellene értékelnem, akkor azt mondanám, hogy a szállást leszámítva (erre kitértem az első részben) TÖKÉLETES utazás és nyaralás volt. Az időjárásra egy szavunk sem lehet, sőt! Jókat ettünk, a programok fantasztikusan voltak és a máltai vendégszeretetre sem lehet panaszunk (üzletekben, éttermekben, egyéb szolgáltató helyeken). Azt nem mondom, hogy vissza fogunk térni, mert mi a párommal azt valljuk, hogy minél több olyan dolgot nézzünk meg 1-1 utazás során, amit még sosem láttunk, ezért igyekszünk mindig új helyekre menni, tervezni. 😊😊
Ha tetszett a bejegyzés és a sorozat, akkor nyomjatok egy lájkot. Hamarosan a megszokott témákkal újra jelentkezem.
Addig is szép napot Mindenkinek!! 😘
Addig is szép napot Mindenkinek!! 😘
\ A cikk NEM tartalmaz szponzorált tartalmat! /
Megjegyzések
Megjegyzés küldése